Biotechnológia
Általános információk

A géntechnológiai fejlesztések 1980 körül indultak az Egyesült Államokban. A Monsanto néhány kiemelkedő szakembere (Rob Horsch, Robb Fraley, Stephen Rogers) korán felismerte a géntechnológia jelentőségét és hamar meggyőzte az akkori vezetést arról, hogy a géntechnológia a jövő tudománya. A kutatók 1983-ra kifejlesztették azokat a módszereket, amelyek lehetővé tették a növények genetikai módosítását. Ezt követően több mint tíz évbe tellett mire az első genetikailag módosított (GM) növények 1996-ban köztermesztésbe kerülhettek. 1996-tól kezdődően rohamosan nőtt a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület nagysága és 2005-re elérte a 90 millió hektárt, 2008-ra a 125 milliót. Ugyanakkor az elso tíz év alatt több, mint 400 millió hektár volt az összes vetésterület, amely Magyarország szántóterületének közel a százszorosa. Elsőként olyan fajták kerültek köztermesztésre, amelyek különféle agronómiai szempontból fontos tulajdonságokkal bírnak, mint a kártevőknek, betegségeknek való ellenállóképesség és a gyomirtószer tűrés. Az ebbe a csoportba tartozó első generációs genetikailag módosított növények száma ötven feletti. Ezek közül említésre méltó még a különböző növények vírus ellenállósága (burgonya, dohány, papaya, tök) és a burgonyabogár elleni védettség. A technológia jelenleg a szójában a legelterjedtebb, mivel 2008-ban a világ 95 millió hektárnyi vetésterületének több mint 70 százaléka genetilailag módosított volt. A szóját a kukorica követi jelentőségében, mivel 2008-ban a teljes 157 millió hektárból 24 százalék volt védett pl. kukoricamoly, gyapottok bagolylepke, kukoricabogár ellen vagy gyomirtó szer ellenálló.

2008-ban 25 országban, 125 millió hektáron 13,3 millió gazda foglalkozott genetikailag módosított növények termesztésével:

Az 2008-ig 13 éves, 700 millió hektáros elterjedés mellett nem fordult elő olyan egészségügyi, vagy környezeti probléma, amelynek jelentkezése tudományosan bizonyíthatóan összefüggésben lett volna a genetikailag módosított növények termesztésével.

A genetikailag módosított növények termesztésének kiemelkedő kérdésköre a koegzisztencia, azaz együtt-termeszthetőség. 2003. július 23-án az Európai Unió ajánlásokat (2003/556/EK) tett közzé a tagországokban kidolgozandó, a genetikailag módosított és hagyományos növények együttes termesztését lehetővé tevő szabályok megalkotásához. Az Unió az eltérő körülmények miatt nemzeti stratégiák kialakítását javasolta, amelyek összhangban vannak az Uniós alapelvekkel. Az EU kimondja, hogy a koegzisztencia nem biztonsági, vagy környezeti, hanem gazdasági kérdés. Az együtt-termesztés szabályainak megalkotásához az egyik fontos sarokpont az Európai Unióban meghatározott 0,9 százalékos jelölési határérték, amely szerint csak akkor szükséges genetikailag módosítottként megjelölni egy terméket, ha egy adott összetevőben hatérérték felett tartalmaz GM eredetűt. Jelenleg csak a kukoricára vonatkozóan szükséges a szabályok megalkotása, mivel az elkövetkező években más GM növény termesztése nem várható. A kukorica pollen viszonylag nagy méretű, ezért túlnyomó hányada a pollent termelő növény közvetlen környezetében szóródik szét. Nyugat Európában széleskörű keresztbeporzási vizsgálatok kerültek beállításra GM és hagyományos kukoricával az izolációs távolságok meghatározásához. A mérések eredménye szerint a keveredés mértéke 0,9 százalék alá csökkent már 12,6 méterre a bt kukorica táblától, még a legrosszabb esetben is, amikor a két tábla közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. A spanyol gyakorlati és kísérleti eredmények bebizonyították azt, hogy a genetikailag módosított és hagyományos kukorica gazdasági szempontból biztonságosan termeszthető egymás közelében. A kapott eredmények bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan is, hogy nincs szükség különleges intézkedésekre a genetikailag módosított kukorica termesztéséhez. A spanyol és az ahhoz hasonló eredményt nyújtó francia és német kísérletek alapján legfeljebb 20 m izolációs távolság szükséges a genetikailag módosított és hagyományos kukorica tábla között, a 0,9 százalék feletti keveredés elkerüléséhez. A 0,9 % alatti véletlenszerű keveredés a biotermékek esetében is megengedett az Európai Uniós szabályozás alapján.

Szakcikkek

A gazdák rajonganak a biotechnológiáért letöltése .PDF formátumban (260 Kb)

Ki mondja meg...  letöltése .PDF formátumban (330 Kb)

A gazdák világszerte... letöltése .PDF formátumban (610 Kb)